Hidvégi Károly (1915-2002)

Készült: 2025.03.31 15:29

Személyes adatokat nehéz találni róla, személyét inkább a kollégák és a metró krónikásai segítségével lehet felidézni. 1915-ben született Rákospalotán.

Hidvégi Károly pályája a MÁV Istvántelki főműhelyében indult, iskola elsőként végzett, tanulmányi versenyt nyert, 1932-ben szabadult lakatosként, de nem volt könnyű az elhelyezkedés. Volt pályamunkás és dolgozott villamos mozdonyon. Tanult, 1945-ben leérettségizett, közgazdasági ismeretket szerzett. A MÁV tisztviselőjeként tanulta meg a vasút tiszteletét. A háború után szükség volt elkötelezett emberekre, 1953-ban a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium beruházási főosztálya élére állították. Ekkor ez a minisztérium felügyelte a metró építését.          

Az 1954. évi leállást követően a metróban csak az építés korábbi eredményeinek megóvására volt lehetőség. Az 56-os forradalom után Hidvégi Károlyt, a KPM beruházási korábbi vezetőjét nevezték ki a beruházó, Földalatti Vasút Vállalat élére. Az első időtől kezdve igyekezett felmérni, mi is készült el eddig, mi lenne a feladat, és meggyőződött arról, hogy megfelelő szakembergárda áll készen, ha újra kezdődhet a metróépítés. Hidvégi a metró ügyének elkötelezett híve lett. Átlátta és hitte, hogy Budapesten szükség lesz a metróhálózat fejlesztésére és felismerte annak városformáló erejét is, továbbá, hogy a metrót is érintő események után újra meg kell nyerni a közvélemény és a döntéshozók támogatását. Műszaki tanulmányokat folytatott a Műegyetemen. Már 1959-ben bíztató jelek mutatkoztak, a kormány Gazdasági Bizottsága 1959 tavaszán új metróprogramot fogadott el, a beruházó vállalat felügyelete a KPM-től a Fővárosi Tanácshoz került. A metrósok eltökéltségének hála a rendelkezésre álló szűkös beruházási keretből az állagmegóvási tervbe rejtve még alagútépítésre is futotta a Baross tér és a Népstadion között. Ugyancsak Hidvégi vállalta a felelősséget a szigetelési programért, melynek keretében nem átmeneti, hanem végleges szigetelést kaptak a megépült műtárgyak. 1963-ban ismét hivatalosan is megindult a metró építése, a kivitelezői tevékenység a KÉV metró vállalaté lett. A Hidvégi vezette vállalat neve Metró Budapesti Földalatti Vasút Vállalatra változott. Az átadás közeledtével Hidvégi Károly tevékenységében mind fontosabbá vált az üzemeltetésre való felkészülés. Hidvégi lényegében a semmiből teremtett mintegy kétezer fős csapatot, személyesen felügyelte a munkatársak kiválasztását és felkészítésüket. Biztos volt abban, hogy a legterheltebb vasútvonalnál is nagyobb forgalmat lebonyolító metró üzemeltetése, a sűrű vonatkövetés miatt is nagy figyelmet, szakértelmet, fegyelmet követel. Komoly feladatot jelentenek a műszaki újdonságok, mint például az alagút karbantartás, a szellőzés, vagy a mozgólépcsők, és mindehhez nehezíti a munkát a rövid napi üzemszünet. Ennek megfelelően állított szigorú követelményeket. Hidvéginek nagy szerepe volt abban, hogy az 1970. április 2-i átadástól zökkenőmentesen beindult a metró üzeme a kelet-nyugati vonal első szakaszán, majd 1972 végétől a teljes vonalon. Döntés született azonban, hogy a metró üzemeltetése beolvadjon a Budapesti Közlekedési Vállalatba, ahol Metró Üzemigazgatóság alakul. Hidvégi Károly hivatalosan akkor nyilatkozta, hogy nyugdíjba kíván vonulni, de érvekkel megtámasztott nyilatkozatai egyértelműen tükrözik, hogy nem értett egyet ezzel a szervezeti változtatással a metróüzem specialitásai miatt. Teljesen visszavonult. „Félreálltam, hogy ne akadályozója legyek a továbbiaknak’ – nyilatkozta. Visszatért a MÁV-hoz, onnan ment nyugdíjba.